Hírek
Jövöre illeték köteleles a cégöröklés?
2009.09.07
Jövőre az üzletrészek öröklése után is le kell róni az illetéket, ám egyelőre vitatott, hogy mi is lesz az illetékfizetés alapja, vagyis hogyan lehet pontosan megállapítani egy-egy társaság értékét. Ismeretes: a nyár elején megszavazott adótörvény-módosítások szerint 2010-től a gazdasági társaságokban lévő vagyoni betétek, vagyis az üzletrészek és befektetői vagy szövetkezeti részjegyek után is le kell róni az örökösödési illetéket.
A jövőre életbe lépő módosítás a kormány szerint a jogszabályok „összefésülésének” jegyében született, ebben van is valami, hiszen 2005 óta az értékpapírok öröklése esetén is illetéket kell fizetni.
A jogszabály szerint üzletrészek öröklésekor a forgalmi értéket kell figyelembe venni, amelyet csökkenteni lehet a hagyatékot terhelő tartozások és kötelezettségek egy-egy örökösre jutó összegével. A rolex replica jogszabályi rendelkezések között szerepel az a kitétel is, mely szerint a vagyoni betétek és üzletrészek értékét a legutolsó elfogadott számviteli beszámoló mérlegében szereplő saját tőke összege határozza meg, pontosabban e tőke mérleg szerinti értékének a vagyoni betétre jutó hányada.
Ha ilyen beszámoló nem áll rendelkezésre, akkor az alapításkori nyitó vagyonmérleget, felszámolás alatt álló társaság esetén pedig a felszámolás kezdetét megelőző napra készített zárómérleget kell figyelembe venni. Szakemberek ugyanakkor arra hívták fel lapunk figyelmét, hogy a saját tőke az esetek nagy részében egyáltalán nem tükrözi egy-egy társaság tényleges értékét, így a fizetendő illeték mértéke sem lesz arányban az örökölt cég valós vagyoni helyzetével.
Ezekből az összegekből azonban levonható a cég adóssága, így könnyen lehet – különösen jelen gazdasági körülmények között –, hogy az illetékfizetési kötelezettség alapja negatív előjelű szám lesz. Ilyenkor a fizetendő illeték természetesen nulla lesz. Az illetékmértékek egyébként közeli hozzátartozók esetén 11 és 21 százalék, unoka, nagyszülő és testvérek körében 15 és 30 százalék, minden más örökös esetén pedig 21 és 40 százalék között alakulnak a vagyoni betét értékének függvényében.
A jogszabályok ugyanakkor jövőre is nyitva hagynak egy „kiskaput”. Az öröklési illeték alól ugyanis – egy ez év elején életbe lépett módosításnak hála – húszmillió forintos értékhatárig mentesülnek a közeli hozzátartozók, márpedig ez a passzus 2010-től sem veszíti hatályát. Ha tehát a kérdéses cég mérleg szerinti saját tőkéje nem éri el ezt az összeget, az örökhagyó tulajdonos gyermekét, szülőjét vagy házastársát jövőre sem terheli semmilyen illetékfizetési kötelezettség.
Más kiskapukat azonban nem érdemes keresni, az illetékfizetési ügyek ugyanis immár második éve automatikusan az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) kerülnek. Itt pedig alaposan górcső alá veszik, hogy a társaságok tulajdonoscseréje során a felek reálisan „lőtték-e” be a közteher alapját. Ha a revizoroknak gyanús lesz egy-egy ügylet esetén a megadott forgalmi érték, vizsgálatot indítanak a vagyoni betétek tényleges értékének felderítése érdekében.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy az egyéni vállalkozóként működő kisvállalkozó vagyonának az öröklése és elajándékozása is élvez bizonyos fokú kedvezményeket. Igaz, ez csak akkor vehető igénybe, ha az örökös magánszemély vállalja, hogy a vállalkozást az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig egyéni vállalkozói igazolvánnyal tovább viszi. Erről – vagyis a kisvállalkozás folytatásáról – az örökös előzetes nyilatkozatot is köteles tenni.
Ha a vállalkozás folytatója az örökhagyó házastársa, akkor a fizetendő illeték alapját 50 százalékkal, de maximum ötmillió forinttal csökkenteni lehet. Ugyanezeket a mértékeket minden más magánszemély örökös, valamint az ajándékozás haszonélvezője esetében 25 százalékban, illetve 2,5 millió forintban határozza meg a jogszabály
Világgazdaság
2009 Augusztus 5.
Fórum
Kérdéseit felteheti az email címen, hamarosan megválaszoljuk!
Milyen feladatai lehetnek egy könyvelőnek cégalapítással kapcsolatban?
2009-09-07
Egy könyvelő számos területen nyújthat segítséget egy cégnek az első lépések megtételekor, attól függően, hogy mikor fordul hozzá, a cégalapítás előtt, vagy utána. Egy jó ügyvéd nagyon sok kérdésben támasz ilyenkor, mégis érdemes már a társasági szerződés aláírása előtt konzultálni a könyvelővel is.
Egy könyvelő feladata lehet:
1. Ha még nincs társasági szerződés
1.1. Ügyvéd ajánlása
1.2. Segítségnyújtás cégforma kiválasztásában, tevékenységekhez kapcsolódó követelmények megismerésében, adózási és könyvvezetési kérdésekben.
1.2.1. Cégforma kiválasztás: mik az előnyei/hátrányai a Bt-nek, a Kft-nek, melyiket mikor érdemes választani
1.2.2. Adózás: Áfa kötelezettség teljesítésének módjáról már cégalapításkor nyilatkozni kell. Már a társasági szerződés megkötésekor tisztában kell lennie a vállalkozónak azzal, hogy az Áfa kötelezettségét az áltanáos szabályok szerint kell majd teljesítenie, vagy alanyi mentességet választ, vagy adómentes tevékenységet folytat, vagy különleges adómegállapítási módot választ, illetve hogy canada goose outlet közösségi adószámra szüksége lesz-e.
„Az okmányirodához, illetőleg a cégbírósághoz benyújtott bejelentkezési nyomtatványon az adózónak nyilatkoznia kell arról is, hogy az általános forgalmi adó vonatkozásában alanyi mentességet választ, a tevékenység közérdekű és/vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel kizárólag adómentes tevékenységet folytat, illetve egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt választja, vagy valamely különleges adómegállapítási módot választ, figyelemmel az általa folytatandó tevékenységre és az általános forgalmi adóról szóló törvény szabályaira, továbbá az adómentes termékimportot nem közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesíti vagy közvetett vámjogi képviselőként jár el. Az egyéni vállalkozó arról is köteles nyilatkozni, hogy választja-e az átalányadózást.”
1.3. Segítségnyújtás a tőkeelemek összeállításában:
1.3.1. Készpénz vagy apport
1.3.2. Jegyzett tőke és egyéb források (alárendelt kölcsöntőke)
1.3.3. A tőke melyik mérlegtételeken jelenjen meg.
2. Amennyiben a cégbejegyzés előtt már végzett tevékenységet a Társaság, akkor az előtársasági időszak könyvelése
3. Bejelentkezés az Adóhatósághoz a cégbejegyzéstől számított 15 napon belül.
4. Bejelentkezés az illetékes Önkormányzathoz helyi adók hatálya alá, a cégbejegyzéstől számított 15 napon belül.
5. Bejelentkezés az OEP-hez, ha van alkalmazott
6. Bejelentkezés a Munkaügyi felügyelethez (0-san is).
7. Foglalkoztatottak (és biztosított vállalkozó) bejelentése az adóhatósághoz a biztosítási jogviszony kialakulásával egyidőben.
8. Szabályzatok elkészítése a cégbejegyzéstől számított 90 napon belül
8.1. Számviteli politika
8.1.1. Pénzkezelési szabályzat
8.1.2. Értékelési szabályzat
8.1.3. Leltárkészítési szabályzat
8.2. Számlarend
8.3. Szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása
9. KSH adatszolgáltatás – kezdő vállalkozók részére – honlapról letölthető
10. Segítségnyújtás számlavezető pénzintézet választásában, pénzforgalmi számlaszám nyitásához
11. Bélyegző kötelező tartalmi elemeinek bemutatása, esetleg bélyegzőkészítő ajánlása
12. Amennyiben alkalmazott van a cégben, akkor üzemorvos választásban segítségnyújtás.
13. franck muller replica watches
Kezdő és kis- vállalkozásoknak
Könyvelés
Adótanácsadás
Cégalapítás
Áraink és ajánlatkérés
Elérhetőség
Bp. I.ker. Pauler u. 17.
A Déli pályaudvartól öt percre
Megközelíthető:
18-as villamossal, Metróval,
5-ös, 178-as, 105-ös, 16-os busszal
Számely Gábor
ügyvezető partner
Tel: +36
1 225 15 17
Szenes Katalin
partner
Tel: +36
1 225 15 17
Szabó Éva
vezető munkatárs
Tel: +36
1 225 15 17
Szabó Krisztina
számítástechnikai vezető
vezető munkatárs
Tel: +36
1 225 15 17