Hírek


Nyitóoldal > Hírek > Helyi iparűzési adó - változások

Helyi iparűzési adó - változások

2009.09.21


Kiemelt változások:

1) Az IPA-hoz kapcsolódó feladatok átcsoportosítása az állami adóhatósághoz.
2) Az átfogó APEH ellenőrzéseknek várhatóan része lesz az IPA ellenőrzése is.
3) Az IPA-t egyben kell befizetni, azt az APEH osztja szét az önkormányzatok közül

A feladatok átadása 2010-ben még folyamatosan zajlik.
Az önkormányzati adóhatóság felé kell befizetni az iparűzési adó előleget 2010. március 15.-ig, s benyújtani a 2009. évi, 2010. május 31.-én esedékes adóbevallást. Az átmeneti szabályok rendelkezése; miszerint a 2010-et megelőző adóévekhez kapcsolódó adómegállapítási jog 2011. december 31.-én elévül - eddig lesz lehetőség az önellenőrzésre, illetve az adóhatósági ellenőrzés lefolytatására -, jelentős kockázatokat hordoz az állam számára, hiszen az átmeneti szabályok – a vállalkozók számára szinte ajándéknak tűnő – rendelkezése szerint, a 2010-et megelőző adóévekhez kapcsolódó adómegállapítási jog 2011. december 31.-én elévül. Ez annyit jelent, hogy 2011 végéig lesz lehetőség az önellenőrzésre, illetve az adóhatósági ellenőrzés lefolytatására.

Egyszerűsödő adminisztráció mbt shoes

A helyi iparűzési adó vállalkozásokat érintő aspektusai az adózáshoz kapcsolódó adminisztráció csökkentését és az eljárások egyszerűsítését eredményezték. Az új szabályozás legnagyobb haszonélvezői azok a társaságok, amelyek több önkormányzat területén működnek, ezek közül is kiemelten a közszolgáltató vállalatok. Míg korábban minden érintett önkormányzattól be kellett szerezniük a bevallási űrlapokat, majd azokat egyenként kitölteni, postázni, addig az új rendelkezések szerint mindezt egy elektronikusan letölthető és benyújtható bevallással meg lehet majd oldani. Az adózók egy összegben teljesíthetik adófizetési kötelezettségüket az állami adóhatóság felé, majd annak felosztását az egyes önkormányzatok között már az APEH fogja elvégezni a bevallási adatok alapján.

A megosztási számításokra továbbra is szükség van. A könyvelők hogy eztán sem fognak mentesülni az adóalap megosztás bonyolult kalkulációjától, azt változatlan szabályok szerint el kell végezni.
www.puretime-usa.com
Várható hatások az ellenőrzés gyakorlatában

Egyelőre még nem megjósolható, hogy a 2009-es adóévet követő iparűzési adó bevallások ellenőrzésére milyen hatást gyakorol a feladatok átkerülése az állami adóhatósághoz. Feltételezhető, hogy a kis településeken tevékenykedő adózók – akik eddig nem igazán találkoztak iparűzési adó ellenőrzéssel – panaszkodni fognak, hiszen várhatóan az ún. átfogó ellenőrzések keretében lezajló iparűzési adóellenőrzések megszaporodását fogják tapasztalni. Azt sem lehet még előre látni, hogy az állami adóhatóság ellenőrei milyen megállapításokat tesznek majd. Az azonban borítékolható, hogy tartalmuk össze fog kapcsolódni a többi adónemben tett megállapításokkal. githeel.ru

Fórum


Kérdéseit felteheti az email címen, hamarosan megválaszoljuk!


Nyitóoldal > Fórum > A társaság ügyvezetője és tulajdonosa felelőssége

A társaság ügyvezetője és tulajdonosa felelőssége

2009-09-08


Az alábbiakban a gazdasági társaság ügyvezetője és tulajdonosa felelőségeinek főbb pontjait mutajuk be.
Tömören összefoglaljuk az alapvető felelősségeket, Best Replica Watches a magyar jog alapjaiban definiált korlátolt felelősséget. Ezután röviden kitérünk a kivételes szabályokra, összefoglalásszerűen bemutatjuk a korlátolt felelősség kiterjesztését illetve annak egyes vitatható pontjait.

- Alapok - Milyen alapvető felelőssége van az ügyvezetőnek és a tulajdonosnak

A magyar társasági jog 1988 óta az alábbi alapokon áll:
a) A kft./rt. éles elkülönítése a tagok mögöttes felelősségével működő többi társasági formától. A tagok/részvényesek (továbbiakban: tag) a társaság tartozásaiért a hitelezők felé nem felelnek.

b) A hitelezőkkel szemben kizárólag a társaság felel, ugyanúgy, mint amikor a társaság okoz kárt harmadik személynek. A károsult kizárólag a kft./rt.-t perelheti, és csak a társaság léphet fel a kárt ténylegesen okozó ügyvezetéssel szemben.

c) A vezető tisztségviselő az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, önfelelősséggel vezeti a társaságot. Az egyszemélyes kft./rt. kivételével a tulajdonosok által nem utasítható, hatáskörét kizárólag a tag(köz)gyűlés vonhatja el, de csak akkor, ha erre a létesítő okirat feljogosítja.

d) Az ügyvezetés a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles eljárni.




Elfogadott kivételek

- A tagok felelőssége - a társaság felelősségánek átvitele a tagokra

Ezen alapelvek alól a későbbi jogfejlődés két kivételt tett. Az első az úgynevezett tagokra való felelősségátvitel, amely a Ptk.-beli joggal való visszaélés tilalmából származik. A kft./rt. önálló jogi személyiségével, a tagi felelősség kizárásával visszaélni nem lehet, a korlátolt felelősséget rendeltetésszerűen kell használni. Nem hivatkozhat a társaság hitelezők kielégítése nélküli megszűnése esetén felelőssége hiányára az a tag, aki a fentiekkel a hitelezők rovására visszaélt. Ez elsősorban akkor fordulhat elő, ha a tag a társasági vagyont saját maga vagy más személy javára úgy csökkentette, hogy ezáltal a társaság a hitelezők követeléseit nem tudja kielégíteni. Ilyenkor a bíróság a kft./rt. önálló felelősségét áttörve átviheti a felelősséget a tagra.

- Az ügyvezetés mögöttes felelőssége

Ehhez a helyes kivételhez a gazdasági törvény (Gt.) 2007. évi módosítása egy igen vitatható szabályt tett hozzá, amely az ügyvezetés mögöttes felelősségére vonatkozik. A társaság fizetőképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkezése után az ügyvezetés nem a társaság érdekei, hanem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján köteles eljárni.

- Fizetőképtelenséggel fenyegető helyzet

A csődtörvény szerint a fizetőképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve az ügyvezetés előre látta, „ésszerűen” láthatta, hogy a társaság nem lesz képes kielégíteni tartozásait.

- Az ügyvezető - a hitelezőkkel szemben fennálló helytállási, kártérítési - kötelezettsége

Ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet a veszélye esetén nem a hitelezői érdekek alapján jár el az ügyvezetés, akkor fennáll a hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettsége. A csődtörvény szerint a hitelező, sőt, a felszámoló is a felszámolási eljárás időtartama alatt keresettel fordulhat a bírósághoz és kérheti annak megállapítását, hogy azok a vezető tisztségviselők, akik a felszámolási eljárás megkezdését megelőző három évben ellátták a társaság ügyvezetését, nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján jártak el, és ezáltal a társasági vagyon csökkent.



- Mikor mentesül az ügyvezető a kártérítési felelősség alól

A kártérítési felelősség alól az ügyvezetés akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a fizetőképtelenség veszélyének bekövetkezte után az adott helyzetben általában elvárható módon mindent megtett a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében. Ha a felszámolás előtt az eredménybeszámoló közzétételére és letétbe helyezésére nem került sor, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.

- Vitatható és kidolgozatlan kivételes felelősségi szabályok

A fenti ügyvezetési felelősséggel kapcsolatos rendelkezések elvi alapja igen vitatható, és a szabályok technikai kidolgozottsága sem megfelelő. Az ügyvezetés a társasággal munkaviszonyban/megbízási viszonyban áll, nem várható el, hogy a társasági és a hitelezői érdekek ütközése esetén az utóbbit helyezze előtérbe saját munkáltatója/megbízója érdekeivel szemben. Ne feledjük, még nincs csőd-/felszámolási eljárás! Ha hitelt veszünk fel, beruházást eszközlünk, jelenthet-e ez hitelezői szempontjából veszélyhelyzetet? Ennek megítélése bizonytalan és szubjektív.

További kérdés, hogy a megállapítási kereset hogyan fordul át az ügyvezetéssel szembeni kártérítési követelésbe. A megállapítási keresetet ugyanis a felszámoló is megindíthatja, aki nem károsult. A felszámolási eljárás befejezése előtt honnan lehet tudni, ki a kielégítetlen hitelező és milyen összeggel?

- Tagi mögöttes helytállás vagy az ügyvezetés kártérítési felelőssége

Az sem rendezett, hogyha mind a tagi mögöttes helytállásnak, mind az ügyvezetés kártérítési felelősségének van jogalapja, melyik részesítendő előnyben, vagy esetleg párhuzamosan is indíthatók az eljárások. Látható, hogy számos megválaszolatlan kérdés merül fel az ügyvezetés hitelezőkkel szembeni felelősségével kapcsolatban, amelyre vonatkozó rendelkezéseket a Gt. következő intézményes felülvizsgálata során törölni indokolt.
(A leíráshoz felhasználtuk Dr. Sárközy Szabolcs, 2009 július 20.-án a Világgazdaságban megjelent cikkét). 2009 július 20.-án a Világgazdaság

Kezdő és kis- vállalkozásoknak

Könyvelés Adótanácsadás
Cégalapítás
Áraink és ajánlatkérés


Elérhetőség

Bp. I.ker. Pauler u. 17.
A Déli pályaudvartól öt percre
Megközelíthető:
18-as villamossal, Metróval,
5-ös, 178-as, 105-ös, 16-os busszal

térkép I. kerület

Számely Gábor
ügyvezető partner
Tel: +36
1 225 15 17


Szenes Katalin
partner
Tel: +36
1 225 15 17


Szabó Éva
vezető munkatárs
Tel: +36
1 225 15 17


Szabó Krisztina számítástechnikai vezető
vezető munkatárs
Tel: +36
1 225 15 17