Hírek
Ön is félti lakását? - Az adóhatóság rekordszámú ingatlant árverezhet el
2011.04.15
Jelentősen, csaknem harmadával nőtt tavaly az adóhatóság által indított elektronikus ingatlanárverések száma, összesen mintegy 1800-at vezényeltek le. Jelentősen javultak a bevételi mutatók: az elektronikus árverések meghirdetése előtt a tényleges vételár a becsérték kevesebb mint felét tette ki − ingóságoknál a negyedét −, mára ez az arány stabilan 75 százalék fölé moncler outlet kúszott.
Jelentősen, csaknem harmadával nőtt tavaly az adóhatóság által indított elektronikus ingatlanárverések száma, összesen mintegy 1800-at vezényeltek le. Az idei első negyedévben 483 hasonló ügyleten van túl a hatóság, az arányok alapján ez az év is rekordszámú eljárást hozhat. Az elektronikus ingatlanárveréseken érintett adósok 78-80 százaléka természetes személy, az ingatlantípusok között lakóingatlanok, szántók, legelők, raktárak és garázsok egyaránt találhatók.
Az eljárások töredékében árverezik el valóban a szóban forgó ingatlant: nagyjából az árverések kétharmada eleve sikertelenül fejeződik be. Jelentős az egyéb okból lezárt árverések száma is. Ebbe a kategóriába tartozik, ha például az adóalany felszámolási eljárás alá kerül, az ingatlant felülfoglalta a bírósági végrehajtó, de persze az is, amikor az adós kiegyenlíti a tartozását. Utóbbi nem tesz ki hatalmas arányt, tavaly sem érte el az öt százalékot.
Négymillió alatt az átlagos becsérték
Az átlagos becsérték négymillió forint alatt maradt az elmúlt években. Ez azt jelenti, hogy tavaly 6,28 milliárd forintra rúgott az árverésre bocsátott ingatlanok összértéke. Ugyanez az arány 2009-ben 4,87 milliárd forint volt, az idén pedig egyelőre 1,84 milliárd forint.
A sikertelen árverés hátterében több dolog is állhat. A szabályok szerint az árverésre bocsátott ingatlanokat legalább a becsérték ötven százalékáért kell eladni, így ha nincs érdeklődő, nem kelhet el az ingatlan. Ez azt is jelenti, hogy mesterségesen nem törhetők le az árak. Az elektronikus árverések ezért lettek sikeresek, a korábban erre szakosodott csoportok nem tudnak kellő hatékonysággal ingatlanokat szerezni.
A régi gyakorlat szerint szervezett csoportok a hagyományos árverések helyszínén a többi érdeklődőt gyakran megfélemlítve verték le az árakat. Ezek kiiktatásával jelentősen javultak a bevételi mutatók: az elektronikus árverések meghirdetése előtt a tényleges vételár a becsérték kevesebb mint felét tette ki − ingóságoknál a negyedét −, mára ez az arány stabilan 75 százalék fölé kúszott. Nagy érdeklődés mellett akár a becsérték fölé is tornászhatók az árak.
Ingatlanárverések adatai 2009; 2010; 2011 I.n.év
Ingatlanárverések adatai 2009
Összes befejezett árverés 1354
− ebből sikeres árverések száma 169
− sikertelen árverések száma 857
−egyéb okból lezárt árverés 328
− ebből kiegyenlítette tartozását 80
Árverésen kívüli értékesítés 97
Átlagos becsérték millió forint 3,6
Átlagos becsérték/vételár arány, (%) 75,37
Ingatlanárverések adatai 2010
Összes befejezett árverés 1794
− ebből sikeres árverések száma 242
− sikertelen árverések száma 1213
−egyéb okból lezárt árverés 339
− ebből kiegyenlítette tartozását 79
Árverésen kívüli értékesítés 74
Átlagos becsérték millió forint 3,5
Átlagos becsérték/vételár arány, (%) 76,31
Ingatlanárverések adatai 2011 I.n.év.
Összes befejezett árverés 480
− ebből sikeres árverések száma 78
− sikertelen árverések száma 306
−egyéb okból lezárt árverés 99
− ebből kiegyenlítette tartozását 55
Árverésen kívüli értékesítés 32
Átlagos becsérték millió forint 3,8
Átlagos becsérték/vételár arány, (%) 102,43
Forrás: NAV;
Forrás: Napi; 2011. április 14., F. Szabó Emese
rolex submariner replica watches
Fórum
Kérdéseit felteheti az email címen, hamarosan megválaszoljuk!
A társaság ügyvezetője és tulajdonosa felelőssége
2009-09-08
Az alábbiakban a gazdasági társaság ügyvezetője és tulajdonosa felelőségeinek főbb pontjait mutajuk be.
Tömören összefoglaljuk az alapvető felelősségeket, Best Replica Watches a magyar jog alapjaiban definiált korlátolt felelősséget. Ezután röviden kitérünk a kivételes szabályokra, összefoglalásszerűen bemutatjuk a korlátolt felelősség kiterjesztését illetve annak egyes vitatható pontjait.
- Alapok - Milyen alapvető felelőssége van az ügyvezetőnek és a tulajdonosnak
A magyar társasági jog 1988 óta az alábbi alapokon áll:
a) A kft./rt. éles elkülönítése a tagok mögöttes felelősségével működő többi társasági formától. A tagok/részvényesek (továbbiakban: tag) a társaság tartozásaiért a hitelezők felé nem felelnek.
b) A hitelezőkkel szemben kizárólag a társaság felel, ugyanúgy, mint amikor a társaság okoz kárt harmadik személynek. A károsult kizárólag a kft./rt.-t perelheti, és csak a társaság léphet fel a kárt ténylegesen okozó ügyvezetéssel szemben.
c) A vezető tisztségviselő az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, önfelelősséggel vezeti a társaságot. Az egyszemélyes kft./rt. kivételével a tulajdonosok által nem utasítható, hatáskörét kizárólag a tag(köz)gyűlés vonhatja el, de csak akkor, ha erre a létesítő okirat feljogosítja.
d) Az ügyvezetés a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles eljárni.
Elfogadott kivételek
- A tagok felelőssége - a társaság felelősségánek átvitele a tagokra
Ezen alapelvek alól a későbbi jogfejlődés két kivételt tett. Az első az úgynevezett tagokra való felelősségátvitel, amely a Ptk.-beli joggal való visszaélés tilalmából származik. A kft./rt. önálló jogi személyiségével, a tagi felelősség kizárásával visszaélni nem lehet, a korlátolt felelősséget rendeltetésszerűen kell használni. Nem hivatkozhat a társaság hitelezők kielégítése nélküli megszűnése esetén felelőssége hiányára az a tag, aki a fentiekkel a hitelezők rovására visszaélt. Ez elsősorban akkor fordulhat elő, ha a tag a társasági vagyont saját maga vagy más személy javára úgy csökkentette, hogy ezáltal a társaság a hitelezők követeléseit nem tudja kielégíteni. Ilyenkor a bíróság a kft./rt. önálló felelősségét áttörve átviheti a felelősséget a tagra.
- Az ügyvezetés mögöttes felelőssége
Ehhez a helyes kivételhez a gazdasági törvény (Gt.) 2007. évi módosítása egy igen vitatható szabályt tett hozzá, amely az ügyvezetés mögöttes felelősségére vonatkozik. A társaság fizetőképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkezése után az ügyvezetés nem a társaság érdekei, hanem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján köteles eljárni.
- Fizetőképtelenséggel fenyegető helyzet
A csődtörvény szerint a fizetőképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve az ügyvezetés előre látta, „ésszerűen” láthatta, hogy a társaság nem lesz képes kielégíteni tartozásait.
- Az ügyvezető - a hitelezőkkel szemben fennálló helytállási, kártérítési - kötelezettsége
Ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet a veszélye esetén nem a hitelezői érdekek alapján jár el az ügyvezetés, akkor fennáll a hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettsége. A csődtörvény szerint a hitelező, sőt, a felszámoló is a felszámolási eljárás időtartama alatt keresettel fordulhat a bírósághoz és kérheti annak megállapítását, hogy azok a vezető tisztségviselők, akik a felszámolási eljárás megkezdését megelőző három évben ellátták a társaság ügyvezetését, nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján jártak el, és ezáltal a társasági vagyon csökkent.
- Mikor mentesül az ügyvezető a kártérítési felelősség alól
A kártérítési felelősség alól az ügyvezetés akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a fizetőképtelenség veszélyének bekövetkezte után az adott helyzetben általában elvárható módon mindent megtett a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében. Ha a felszámolás előtt az eredménybeszámoló közzétételére és letétbe helyezésére nem került sor, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.
- Vitatható és kidolgozatlan kivételes felelősségi szabályok
A fenti ügyvezetési felelősséggel kapcsolatos rendelkezések elvi alapja igen vitatható, és a szabályok technikai kidolgozottsága sem megfelelő.
Az ügyvezetés a társasággal munkaviszonyban/megbízási viszonyban áll, nem várható el, hogy a társasági és a hitelezői érdekek ütközése esetén az utóbbit helyezze előtérbe saját munkáltatója/megbízója érdekeivel szemben. Ne feledjük, még nincs csőd-/felszámolási eljárás! Ha hitelt veszünk fel, beruházást eszközlünk, jelenthet-e ez hitelezői szempontjából veszélyhelyzetet? Ennek megítélése bizonytalan és szubjektív.
További kérdés, hogy a megállapítási kereset hogyan fordul át az ügyvezetéssel szembeni kártérítési követelésbe. A megállapítási keresetet ugyanis a felszámoló is megindíthatja, aki nem károsult. A felszámolási eljárás befejezése előtt honnan lehet tudni, ki a kielégítetlen hitelező és milyen összeggel?
- Tagi mögöttes helytállás vagy az ügyvezetés kártérítési felelőssége
Az sem rendezett, hogyha mind a tagi mögöttes helytállásnak, mind az ügyvezetés kártérítési felelősségének van jogalapja, melyik részesítendő előnyben, vagy esetleg párhuzamosan is indíthatók az eljárások.
Látható, hogy számos megválaszolatlan kérdés merül fel az ügyvezetés hitelezőkkel szembeni felelősségével kapcsolatban, amelyre vonatkozó rendelkezéseket a Gt. következő intézményes felülvizsgálata során törölni indokolt.
(A leíráshoz felhasználtuk Dr. Sárközy Szabolcs, 2009 július 20.-án a Világgazdaságban megjelent cikkét).
2009 július 20.-án a Világgazdaság
Kezdő és kis- vállalkozásoknak
Könyvelés br>
Adótanácsadás
Cégalapítás
Áraink és ajánlatkérés
Elérhetőség
Bp. I.ker. Pauler u. 17.
A Déli pályaudvartól öt percre
Megközelíthető:
18-as villamossal, Metróval,
5-ös, 178-as, 105-ös, 16-os busszal
Számely Gábor
ügyvezető partner
Tel: +36
1 225 15 17
Szenes Katalin
partner
Tel: +36
1 225 15 17
Szabó Éva
vezető munkatárs
Tel: +36
1 225 15 17
Szabó Krisztina
számítástechnikai vezető
vezető munkatárs
Tel: +36
1 225 15 17