Hírek
Vagyonosodási vizsgálatok – csökkenő számban
2010.01.08
2010 folyamán megcsappanhat a vagyonosodási vizsgálatok száma, amely maximumát 2007-ben érte el. A korábbi 11 ezerről már tavaly is néhány ezerre csökkent a vizsgálatok száma. Az ellenőrzéseket övező viták azonban még mindig nem csitulnak.fake chopard
fake montblanc watches
invicta replica
A vizsgálatokat érő vádak és kifogások
Van, aki szerint az adóhatóság módszere úgy, ahogy van, hibás. Van, aki szerint nem, az viszont visszás, hogy az ellenőrzések mindig csak a „kishalakat” érik el. Van, aki sorolja a rossz tapasztalatokat, van azonban olyan érintett is, aki alig talál kivetnivalót a vizsgálatokban.
Ha a vagyonosodási vizsgálatokkal a kormány célja az adómorál javítása volt, akkor az kudarcot vallott. Az adózók szemében ugyanis a hivatali „önkény” egyik szimbólumává váltak ezek az eljárások. Hírnevükön sokat rontott az a néhány eset, amikor a revizorok valóban a mindennapi megélhetéssel küszködőket találták meg. Alig akad olyan ma Magyarországon, akinek e vizsgálatokról az igazságosság és a közérdek jut eszébe, holott eredeti céljuk éppen ez volt: a feketén szerzett jövedelmek felderítése és adó alá vonása.
A legsúlyosabb vádat az utóbbi hetekben Angyal József adószakértő fogalmazta meg, szerinte ugyanis az adóhatóság fiktív forráshiányt generál azzal, hogy a bevételeket a tényleges felmerülésükhöz képest későbbre, a kiadásokat pedig előbbre teszi. Az APEH ugyanis a saját bankszámlára befizetett összeget kiadásnak és vagyonosodásnak, az onnan kivett összeget pedig bevételnek tekinti – véli a szakember.
A revízió valóban a magánszemély pénztárcájának a szemszögéből veszi figyelembe a bevételeket és a kiadásokat – derül ki a hivatal lapunknak küldött válaszából. Az adóhatóság azonban kiszűri a folyószámla-vezetésből és a készpénzes forgalomból adódó párhuzamosságokat – állítják az APEH-nél, és leszögezik: a vizsgálatok lényege, hogy a bevallott jövedelmek fedezetül szolgálhattak-e a kiadásoknak.
A vagyonosodási vizsgálatok tekintetében valóban közömbös kell, hogy legyen a saját pénzösszegek mozgatása – szögezte le Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője is. Az adóhivatal korábbi elnökhelyettese sem találkozott azonban még olyan esettel, amikor a revizorok valóban a kifogásolt módszereket vetették volna be a vizsgálatok során.
A vagyonosodási vizsgálatok során bevetett eszközök jogszerűen alkalmazhatók, ám az igaz, hogy az APEH-módszer tételes bemutatására még nem került sor – adott hangot meggyőződésének Vadász Iván, az adókamara alelnöke is. A szakember ugyanakkor számos kifogást fogalmazott meg a vizsgálatokkal szemben. „Bár a jogszabályi háttér már 1991 óta létezik, a becslés mint az adóalap meghatározásának eszköze csak 2007 óta vált általánossá” – mutatott rá. Emlékezetes: Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő erre az évre tízezer vizsgálat lebonyolítását tűzte ki célul az adóhivatal elé, ennek az APEH eleget is tett: 2007-ben 11 095 vizsgálatot be is fejeztek a revizorok.
Célját el nem érő – keveset hozó vizsgálatok
„Az adóhivatal azonban elsősorban a kisvállalkozókat érte el, a szervezett bűnözés és a politikai korrupció ellen nem használta fel ezeket az eszközöket”- vélekednek egyes független szakértők. Abban a számos szakember egyetértett, hogy a vagyonosodási vizsgálatok az APEH kapacitásának jelentős részét lekötötték, így nem jutott elég figyelem más ellenőrzések lefolytatására. Holott többek között az áfa-vizsgálatok általában sokkal többet hoznak az állam konyhájára, mint a vagyonosodási vizsgálatok.
További aggály, hogy a vagyonosodási vizsgálatok csúcsra járatása a szakemberek szerint alig-alig járult hozzá az adómorál javításához. Sokan a hivatal „packázásának” tekintik ezeket az ellenőrzéseket. Nem titok ugyanakkor, hogy az adóhatóság a jövőben már nem ragaszkodik a vagyonosodási vizsgálatok „pörgetéséhez”. Erre utal az is, hogy az ellenőrzések száma már 2008-ban is hatezerre csökkent, tavaly pedig – az első három negyedévi adatok szerint – alig több mint 2500 vizsgálat végére tett pontot az APEH.
Vagyonadó kalkulátor és a vagyonosodási vizsgálat
További kérdéseket vet fel, hogy a következő hónapokban esedékes vagyonadó-bevallások nem szolgálnak-e újabb táptalajul a vagyongyarapodás ellenőrzéséhez. A héten már talán valóban felkerül az APEH honlapjára a régóta ígért vagyonadó-kalkulátor, amellyel az adó alapját képező becsült értéket lehet kiszámítani. Egyes félelmek szerint az adóhivatal az így ölébe hulló adatokat a vagyongyarapodás ellenőrzéséhez használná fel. Ezt azonban korábban már cáfolta Szikora János APEH-elnök, Oszkó Péter pénzügyminiszter pedig még tavaly úgy fogalmazott: az év elején bevezetett vagyonadó nem növeli, hanem csökkenti a vagyonosodási vizsgálatok számát. A jövedelemadó csökkenését ugyanis éppen a vagyonadó ellensúlyozza,omega speedmaster replica
így azt az adózók automatikusan befizetik az államkasszának.
A vagyonadó kalkulátor – és az adatok hosszú távú megőrzése
Különösebb aggályokat nem vetne fel az sem,omega replica ha az APEH megőrizné és elemezné a kalkulátorból származó adatokat – hangsúlyozta ugyanakkor lapunk kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, hozzátéve, hogy az ingatlan-nyilvántartáshoz és az adásvételi ügyletek adataihoz eleve hozzáfér az adóhatóság.
(A Világgazdaság 2010 jan. 8.-i száma nyomán)
Fórum
Kérdéseit felteheti az email címen, hamarosan megválaszoljuk!
A társaság ügyvezetője és tulajdonosa felelőssége
2009-09-08
Az alábbiakban a gazdasági társaság ügyvezetője és tulajdonosa felelőségeinek főbb pontjait mutajuk be.
Tömören összefoglaljuk az alapvető felelősségeket, Best Replica Watches a magyar jog alapjaiban definiált korlátolt felelősséget. Ezután röviden kitérünk a kivételes szabályokra, összefoglalásszerűen bemutatjuk a korlátolt felelősség kiterjesztését illetve annak egyes vitatható pontjait.
- Alapok - Milyen alapvető felelőssége van az ügyvezetőnek és a tulajdonosnak
A magyar társasági jog 1988 óta az alábbi alapokon áll:
a) A kft./rt. éles elkülönítése a tagok mögöttes felelősségével működő többi társasági formától. A tagok/részvényesek (továbbiakban: tag) a társaság tartozásaiért a hitelezők felé nem felelnek.
b) A hitelezőkkel szemben kizárólag a társaság felel, ugyanúgy, mint amikor a társaság okoz kárt harmadik személynek. A károsult kizárólag a kft./rt.-t perelheti, és csak a társaság léphet fel a kárt ténylegesen okozó ügyvezetéssel szemben.
c) A vezető tisztségviselő az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, önfelelősséggel vezeti a társaságot. Az egyszemélyes kft./rt. kivételével a tulajdonosok által nem utasítható, hatáskörét kizárólag a tag(köz)gyűlés vonhatja el, de csak akkor, ha erre a létesítő okirat feljogosítja.
d) Az ügyvezetés a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles eljárni.
Elfogadott kivételek
- A tagok felelőssége - a társaság felelősségánek átvitele a tagokra
Ezen alapelvek alól a későbbi jogfejlődés két kivételt tett. Az első az úgynevezett tagokra való felelősségátvitel, amely a Ptk.-beli joggal való visszaélés tilalmából származik. A kft./rt. önálló jogi személyiségével, a tagi felelősség kizárásával visszaélni nem lehet, a korlátolt felelősséget rendeltetésszerűen kell használni. Nem hivatkozhat a társaság hitelezők kielégítése nélküli megszűnése esetén felelőssége hiányára az a tag, aki a fentiekkel a hitelezők rovására visszaélt. Ez elsősorban akkor fordulhat elő, ha a tag a társasági vagyont saját maga vagy más személy javára úgy csökkentette, hogy ezáltal a társaság a hitelezők követeléseit nem tudja kielégíteni. Ilyenkor a bíróság a kft./rt. önálló felelősségét áttörve átviheti a felelősséget a tagra.
- Az ügyvezetés mögöttes felelőssége
Ehhez a helyes kivételhez a gazdasági törvény (Gt.) 2007. évi módosítása egy igen vitatható szabályt tett hozzá, amely az ügyvezetés mögöttes felelősségére vonatkozik. A társaság fizetőképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkezése után az ügyvezetés nem a társaság érdekei, hanem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján köteles eljárni.
- Fizetőképtelenséggel fenyegető helyzet
A csődtörvény szerint a fizetőképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve az ügyvezetés előre látta, „ésszerűen” láthatta, hogy a társaság nem lesz képes kielégíteni tartozásait.
- Az ügyvezető - a hitelezőkkel szemben fennálló helytállási, kártérítési - kötelezettsége
Ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet a veszélye esetén nem a hitelezői érdekek alapján jár el az ügyvezetés, akkor fennáll a hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettsége. A csődtörvény szerint a hitelező, sőt, a felszámoló is a felszámolási eljárás időtartama alatt keresettel fordulhat a bírósághoz és kérheti annak megállapítását, hogy azok a vezető tisztségviselők, akik a felszámolási eljárás megkezdését megelőző három évben ellátták a társaság ügyvezetését, nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján jártak el, és ezáltal a társasági vagyon csökkent.
- Mikor mentesül az ügyvezető a kártérítési felelősség alól
A kártérítési felelősség alól az ügyvezetés akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a fizetőképtelenség veszélyének bekövetkezte után az adott helyzetben általában elvárható módon mindent megtett a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében. Ha a felszámolás előtt az eredménybeszámoló közzétételére és letétbe helyezésére nem került sor, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.
- Vitatható és kidolgozatlan kivételes felelősségi szabályok
A fenti ügyvezetési felelősséggel kapcsolatos rendelkezések elvi alapja igen vitatható, és a szabályok technikai kidolgozottsága sem megfelelő.
Az ügyvezetés a társasággal munkaviszonyban/megbízási viszonyban áll, nem várható el, hogy a társasági és a hitelezői érdekek ütközése esetén az utóbbit helyezze előtérbe saját munkáltatója/megbízója érdekeivel szemben. Ne feledjük, még nincs csőd-/felszámolási eljárás! Ha hitelt veszünk fel, beruházást eszközlünk, jelenthet-e ez hitelezői szempontjából veszélyhelyzetet? Ennek megítélése bizonytalan és szubjektív.
További kérdés, hogy a megállapítási kereset hogyan fordul át az ügyvezetéssel szembeni kártérítési követelésbe. A megállapítási keresetet ugyanis a felszámoló is megindíthatja, aki nem károsult. A felszámolási eljárás befejezése előtt honnan lehet tudni, ki a kielégítetlen hitelező és milyen összeggel?
- Tagi mögöttes helytállás vagy az ügyvezetés kártérítési felelőssége
Az sem rendezett, hogyha mind a tagi mögöttes helytállásnak, mind az ügyvezetés kártérítési felelősségének van jogalapja, melyik részesítendő előnyben, vagy esetleg párhuzamosan is indíthatók az eljárások.
Látható, hogy számos megválaszolatlan kérdés merül fel az ügyvezetés hitelezőkkel szembeni felelősségével kapcsolatban, amelyre vonatkozó rendelkezéseket a Gt. következő intézményes felülvizsgálata során törölni indokolt.
(A leíráshoz felhasználtuk Dr. Sárközy Szabolcs, 2009 július 20.-án a Világgazdaságban megjelent cikkét).
2009 július 20.-án a Világgazdaság
Kezdő és kis- vállalkozásoknak
Könyvelés
Adótanácsadás
Cégalapítás
Áraink és ajánlatkérés
Elérhetőség
Bp. I.ker. Pauler u. 17.
A Déli pályaudvartól öt percre
Megközelíthető:
18-as villamossal, Metróval,
5-ös, 178-as, 105-ös, 16-os busszal
Számely Gábor
ügyvezető partner
Tel: +36
1 225 15 17
Szenes Katalin
partner
Tel: +36
1 225 15 17
Szabó Éva
vezető munkatárs
Tel: +36
1 225 15 17
Szabó Krisztina
számítástechnikai vezető
vezető munkatárs
Tel: +36
1 225 15 17